A Ködszurkálók társulata igen kemény fába vágta a fejszéjét. Számomra az előadásukból nem is derült ki igazán, miért választották Füst Milán szövegét. Kérdés, hogy ha abból indulunk ki, hogy minden szereplő őrült, megszállott -ami számomra interpretálásukból érződött-,van-e értelme a drámának. Érdekesebb lett volna talán azzal a folyamattal foglalkozni, hogy hogyan jut el Johanna addig, vagy a körülmények hogyan kényszerítik rá, hogy elhiggye saját hazugságait, végigvigye őket, és mikor jön el az a pillanat, mikor már ha akarná sem vallhatná be az igazságot. Mit jelent számára a zongora, vajon megmenthető-e még ez a család, ez a kapcsolat. Johanna alakja törékenyebb, nem tudhatja ő se és mi se előre, mekkora (ön)csalásba sodorja majd magát. Mikor az apa gyermekeire fogja a kést, a drámát olvasva tényleg elhiszem, hogy feláldozná magát gyermekeiért, a előadásban azonban csak komédiázik, nem érez valódi fenyegetettséget férjével szemben. A darab elején elindul egy jel, ami Johanna és gyermekei viszonyát jellemzi, mikor a gyermek fölébred és inni kér, anyja erre egy pofonnal válaszol. Ez azonban később sincs megmagyarázva, tovább víve.
Frappáns megoldás a díszlet, mely egyetlen elem, az ajtó átalakításával szervezi az egész darab terét. A társulat játéka fegyelmezett, mégsem eléggé kidolgozott. Nem tartom szerencsésnek az uralkodó és igazságosztó testvér alakját. Értem, hogy erőt és tekintélyt akar sugározni, azonban rendkívül élvezhetetlen egy hangon való üvöltése, mely valamennyi jelenetében ugyanúgy jelenik meg. Tragikusabbnak tartom a férj részegségét, és izgalmasabbnak Johanna és Gerő homályos szerelmi szálát. Az ötödik színész dalokkal kíséri a darabot, és szinte örökös jelenlétével ügyesen hol bekapcsolódik a darab valóságába, hol kívülmarad rajta. Az első dal, a boltban filozofáló vevő, talán tényleg kissé furcsán illeszkedő szövegét adja elő, ami szellemes megoldásnak tűnik. Ám később elveszünk - a dalok vajon miért, milyen szöveget hoznak be. A darab végén közösen énekelt slágerszerű dal a koncertek utolsó dalának különös hangulatába helyez minket. Mégis ha ebben próbálták megüzenni, hogy szerintük miről szól ez a darab, akkor talán nem volt érdemes elővenni.
Khaled-Abdo Szaida
Utolsó kommentek